A kutyák védőoltásai

Az immunitás

A 18. század végén egy Jenner nevű tudós megfigyelte, hogy a himlős teheneket fejő asszonyok között jóval ritkábban fordul elő himlős megbetegedés. Ezzel a megfigyelésével új korszakot nyitott a betegségek elleni védekezés tudományában. A vakcina szó is tőle ered (vaccus= tehén, latinul). Csak később tisztázták ezen megfigyelés biológiai hátterét, amely a mai napig a legalapvetőbb szabálya a hatékony védőoltási rendszernek.
Hogyan hat a vakcina?
Az emberi és állati szervezet folyamatos kórokozó támadásnak van kitéve. A védekezésért felelős immunrendszer egy igen bonyolult, több lépcsős és több összetevőt tartalmazó rendszer. Ennek a leghatékonyabb és legjobban alkalmazkodó képes komponense az aktív immunitás. Az immunrendszer bizonyos sejtjei felismerik, ha a szervezet számára idegen élő anyag (kórokozó) kerül a testbe. Ekkor más sejteket arra ösztönöznek, hogy antitestfehérjéket (immunglobulinokat) termeljenek, amelyek specifikusan csak az adott kórokozóhoz tapadva megjelölik azokat. Az így megjelölt „ellenséget” a szervezet „nehézlovassága”, a killersejtek és faló-sejtek megsemmisítik.
Amikor védőoltást alkalmazunk, tulajdonképpen egy általunk szabályozott, kismértékű fertőzést idézünk elő. A vakcinák elölt, vagy gyengített kórokozókat tartalmaznak, amelyek nem veszélyesek a szervezet számára, hiszen szaporodni nem képesek.
Így a betegség nem alakul ki, és az immunrendszer megtanulja felismerni a kórokozót és a memória-sejtek segítségével hosszabb-rövidebb ideig tárolni is képes ezt az információt. Amennyiben a szervezetet tényleges fertőzés éri, a memória-sejtek aktiválódnak és pillanatok alatt beindul a korábban említett immunreakció. Tehát a védőoltás nem a kórokozóval történő fertőződést akadályozza meg, hanem időbeli előnyhöz juttatja az immunrendszert ahhoz, hogy elpusztítsa az „ellenséget” még mielőtt az annyira elszaporodna, hogy az adott betegség kialakulna. Leegyszerűsítve a vakcina olyan az immunrendszer számára, mintha egy háborúban az ellenségről fényképeket osztanánk szét a katonáink között. A fénykép nem képes megölni katonáinkat, de képessé teszi őket arra, hogy felismerjék és elpusztítsák az ellenséget (már megjelenésük kezdetén).
E rövid magyarázat érthetővé teszi Jenner megfigyelését, miszerint a himlős hólyagokkal borított tőggyel érintkező asszonyok az emberi-himlővel rokon tehén-himlő vírusokkal folyamatos, kismértékű fertőzést szenvedtek. A betegség nem alakult ki bennük, de immunrendszerük áthangolódott és képes lett legyőzni egy későbbi, tényleges ember-himlő fertőződést.

A kutyák védőoltásai
Évente sok kutya betegszik meg, vagy pusztul cl olyan fertőző betegség miatt, amelyeket vakcinázással tartósan meglehetett volna előzni. Ezen betegségeknél különösen fontos a megelőzés, több okból is: sokszor a betegség nem gyógyítható (p1. a veszettség). Még ha az állat állapota kezeléssel javul, a visszamaradó károsodások olyan súlyosak, hogy a kutya menthetetlen. Ilyenek például a szopornyica, parvo-vírus fertőzések is. Ezek olyan ragályos betegségek, hogy pillanatok alatt a környék minden kutyája megbetegedhet. A „kennel köhögés”-nek nevezett betegség is rendkívül gyorsan fertőz. Ezek a betegségek veszélyt jelenthetnek ránk, és családtagjainkra (p1. a leptospirosis, a veszettség). Manapság az sem utolsó szempont, hogy a megelőzés költsége töredéke annak, amit egy-egy betegség — sokszor sajnos sikertelen — kezelése során az állatorvosnál hagyunk.
A legfontosabb, vakcinákkal megelőzhető fertőző betegségek a következők:
A veszettség
A betegséget egy a Lyssavírusok közé tartozó kórokozó idézi elő. Minden emlősállat és az ember is megbetegedhet, mégis elsősorban húsevő-ragadozó állatokban (kutya, macska, róka, denevér... stb.) fordul elő gyakorta, mivel a vírus a nyállal kiválasztódva fertőzi az egymást megharapó állatokat. A legszembetűnőbb betegség tünet a viselkedés megváltozása: tompultság, illetve agresszió, rekedt hang, nyálzás, kancsalság, nyelés képtelenség, bénulások. Amennyiben a tünetek már jelentkeznek, az állat menthetetlen és törvény írja elő az elaltatását. Mivel igen súlyos betegségről van szó, különösen fontos, hogy amennyiben ismeretlen oltási hátterű kutya harap meg embert, illetve állatot azonnal keressük fel orvosunkat, állatorvosunkat. Magyarországon jelenleg a veszett rókák okozzák a fertőzések túlnyomó többségét (bár ezek száma is csökken a repülőről történő csalétkes immunizálás hatására), ezért ha szelídnek látszó rókát látunk, kerüljük el azt, és telefonon értesítsük a polgármesteri hivatalt.
Kutyáink évenkénti veszettség oltása KÖTELEZŐ, az azt nem teljesítő tulajdonos pénzbírsággal büntethető, illetve járvány- veszély esetén az oltatlan ebek hatósági utasításra elaltatásra kerülnek.
A szopornyica
Ez a gyakran végzetes kimenetelű betegség főleg fiatal és nem vakcinázott állatokban fordul elő, de az idősebbeket is megtámadja. Ha kutyánk beteg állattal találkozik, a vírusokat belélegzéssel kapja meg. Magas láz, a szem és az orr váladékozása, száraz köhögés és hasmenés jellemzi a betegséget, melyet kiszáradás, testsúlycsökkenés és idegrendszeri tünetek követhetnek. Csak igen hosszú és költséges kezelés nyújthat reményt a kutya életben maradásához, és a gyógyulás után is súlyos idegrendszeri és egyéb károsodások maradhatnak vissza.
A parvovírusos bélgyulladás
A fertőzés a beteg állattal, illetve bélsarával terjed. A vírus hónapokig képes a környezetben túlélni, ami azt jelenti, hogy nemcsak a más kutyákkal való érintkezés veszélyes kutyánkra, hanem például cipőnkkel is bevihetjük a kertbe, lakásba a vírusokat. Elsősorban fiatal, néhány hetes-hónapos kutyák betegsége, de idősebb állatok is áteshetnek a betegség enyhébb formáján. Az oltatlan almokban sokszor minden kiskutyán egyszerre jelentkezik a magas láz, a súlyos véres hasmenés, hányás, ami az állatkák kiszáradás miatti halálát okozhatja. A kezelés nehéz, és sokszor eredménytelen.
A coronavírusos bélgyulladás
Önmagában ritkán okoz súlyos megbetegedést, de mivel igen elterjedt kórokozó, gyakran a parvovírussal együtt fordul elő és súlyosbítja annak tüneteit.
A fertőző májgyulladás
Az intenzív vakcinázási program használatának köszönhetően napjainkra csökkent e halálos betegség heveny formájának előfordulási gyakorisága. De lehetséges hogy a vírus szerepet játszik az idült hepatitis kialakulásában is. Az oltatlan, egy évnél fiatalabb kutyákban elsősorban a máj heveny gyulladását okozza. Alattomosan fejlődik a betegség és mire a jellemző tünetek jelentkeznek (vérzések, sárgaság, ödémák, kóma), az állat már menthetetlen. Ezért is fontos kutyáink vakcinázása, mivel a vírus életük végéig ürül a fertőzésen átesett állatokból, Így folyamatos veszélyt jelentenek az oltatlan egyedekre.
A leptospirozis
Ez a baktérium vesék és a máj károsodását okozza. A beteg állat vizeletével üríti a kórokozót. Ismerve a kutyák területmegjelölő magatartását, könnyen szétterjed a kutyapopulációkban. Sárgaság, bágyadtság, vizeletszagú lehelet és sötét, esetleg véres vizelet jellemzi a betegséget.
Az ellene való védekezés nemcsak azért fontos, mert sokszor végzetes kimenetelű, hanem mert megfertőzheti az embert is (zoonózis).
A kennel köhögés
A betegség akkor jelentkezik, amikor sok kutya van aránylag kis helyen, Így tenyészetekben, kiállításokon, panziókban kell számolni megjelenésével. A száraz köhögéssel járó légúti tünetek kialakításában számos kórokozó vesz részt, leggyakrabban a parainfluenza vírus, adenovírusok és a szopornyica vírusa is. Sokszor bakteriális felülfertőződés súlyosbíthatja a tüdőgyulladás tüneteit.

Az oltási program
A kölyökkutyák alapimmunizálását már érdemes az anyjuktól történő elválasztásuk előtt. tehát 6-8 hetes korban elkezdeni a parvovírus elleni védőoltással. Két hét múlva kapja meg a kutyus az első kombinált oltását. amely gyógyszergyártótól függően a fent említett betegségek elleni vakcinák koktélja (veszettség ellen nem véd). Ezután kéthetes különbséggel még egyszer megkapja a parvo, illetve a kombinált vakcinát felváltva. Esetleg a második parvo helyett is lehet parvovírust is tartalmazó kombinált vakcinát adni az előző kombinált vakcinához képest 3 hétre. Így négy oltás után a kiskutya immunrendszere már olyan aktív állapotba kerül, hogy kivihetjük a többi kutya közé mindennemü kockázat nélkül. Ezen kívül törvény mondja ki, hogy minden 3 hónapnál idősebb kutyának egyéves koráig kétszer, legalább féléves időközzel csak a veszettség elleni vakcinát tartalmazó védőoltásban kell részesülnie.
Az olyan kutyáknak, amelyek fiatal korukban bizonyítottan nem lettek vakcinázva, Vagy ismeretlen oltási előéletűek, de már elmúltak egy évesek, szintén alapimmunizálásban kell részesülniük. A fiatalokkal ellentétben náluk nem létfontosságú az önálló parvovírus elleni védőoltás, mivel nagy valószínűséggel már átestek a betegségen és így tartós védettségre tettek szert. Azonban náluk is fontos a kétszeri kombinált, és az egyszeri veszettség oltás alapimmunizáltságuk kialakításához.
Köztudott tény, hogy ha az ember egyszer megkapta a bárányhimlő vagy mumpsz elleni védőoltást, illetve gyerekkorban átesett ezen betegségeken, akkor egész életére védettséget élvez ellenük. Ennek az az oka, hogy a az immunrendszer memória-sejtjei életünk végéig tárolják ezen kórokozók elleni antitestek termeléséhez szükséges információt. Kutyáink fent felsorolt betegségeire sajnos nem vonatkozik e szabály. Évente emlékeztetni kell a szervezetet a kórokozó kinézetéról, ezért elengedhetetlen, hogy az alapimmunizálás befejeztével évente egyszer kutyáink megkapják kötelező veszettség és az erősen ajánlott kombinált védőoltásaikat.
Az oltási könyv
Az első oltásnál az állatorvos köteles ingyenes oltási könyvet kiállítani a kutyusnak és abba minden megkapott vakcinát és parazita ellenes kezelést bevezetni. Nagyon fontos lehet e könyvecske megőrzése és folyamatos vezetése, hisz ezzel tudjuk bizonyítani kutyánk oltási státuszát amennyiben embert harapott, vagy ha a született kiskutyákat értékesíteni szeretnénk. Ennek érdekében soha ne hagyjuk otthon, ha állatunkat orvoshoz visszük.